Nagyon szeretem a póker elméletét. Az elmélet és a gyakorlat azonban sokszor különböznek egymástól. Korábbi elemzéseinknek hála tudjuk, hogy a preflop vakvédésre a legjobb stratégia a feszes-agresszív. De vajon mennyit változik a játékunk, ha a nagyvak is feszesebb? Egyenesen arányos lenne (pl.: A gomb 50%-ban emel. Csak fele olyan gyakran kellene megadnunk, mintha 100%-ban emelne?)? A válasz: nem. A hatásos nagyvak stratégia inkább a flop utáni esélyeket veszi figyelembe, mint az elõttieket. Másképp: az implied odds fontosabb, mint a preflop pot odds.

A vaklopó

Az eddigiek során, minden egyes példa esetében feltételeztük, hogy van egy vaklopó, vagyis az esetek 100%-ban emel. Igaz, hogy vannak szuper-agresszív játékosok, viszont kevés akad, aki valóban minden egyes alkalommal emelne. De mi van az agresszív gombbal, aki 75%-ban emel? Ez valóban sok, és csak a handek legrosszabbjait számolja fel. A következõ lapok nagyjából beletartoznak ebbe a 25%-ba: 32, 42, 52, 62, 72, 73, 82, 83, 84, 92, 93, 94, 95, T2, T3, T4, T5, T6o, J2o, J3o, J4o.

Ahogy az elején is említettem, a válasz nem csupán a pot odds-ban rejlik. Ha így lenne, könnyû dolgod lenne: 45%-ban adnád meg egy 100%-ban hívó ellen; 3/4 annyiszor, vagyis 33.75%-ban, ha az esetek 75%-ban hívna; stb. Az efféle stratégia csökkentené a profit esélyeit, mivel nem veszi számításba a hand jövedelmezõségét a flop után. Ha kisilabizáltuk, milyen handeket játszunk meg egy preflop mániákus ellen, a legfõbb gondunk az, hogy sikeres legyen a showdown, mivel elõnytelen a pozíciónk. Vagyis alacsony és kevés lehetõséget hordozó lapokkal nem játszunk.

Többször is beszéltünk már arról, hogy egy alacsonyabb hand bajban lehet. Közepes és alacsony párokkal muszáj a lehetõ legjobban megsaccolnunk, hogy ellenfelünknél jobb hand van-e, vagy csak blöfföl. Egy jó játékos pedig a pozícióból is hasznot húz.

1. példa: $10/$20, 3 játékos. A gomb emel, kisvak dob, nagyvak megad.

• $45 a potban. Flop: 6h 8c Jd.
• A nagyvaknál 7s 6s.

Tegyük fel, hogy a gomb megad, vagy emel a flopon bármely párral, magasabb lapokkal, vagy sordraw-val. Egy agresszív hívó ellen sokan akár ász magassal, vagy potenciális (pl.: Kd Td) handekkel is megadják. Érthetõen, a nagyvak bajban van, ha a flop után van akció. A legtöbb jó játékos, aki a gombon ül, kiaknázza a pozíció adta lehetõségeket (magasabb párral, vagy félblöfföl).

• Ha a nagyvak túl gyakran adja fel, költséges lehet.
• Ha a nagyvak csak passzol és megadja az emeléseket, értékes ingyen lapokat ad a gombnak, és olyan lapok ellen veszíti el a showdown-t, amiket turn-ön el lehetett volna dobatni.
• Ha a nagyvak úgy dönt, hogy hív, viszont jobb hand ellen, akkor a maximumot húzzák le róla.

A nagyvak célja az, hogy elkerülje az ilyen döntési helyzeteket, azáltal hogy csak jó handeket játszik meg. Egy egyszínû 76 például azért marad értékelhetõ, mert sokféleképp lehet megjátszani, valamint magában hordozza a sor és a flöss esélyét is. Azonban továbbra is alsóbbrendû, különösen, ha pozíción kívül vagyunk.

Tehát, hogy tudsz egy olyan játékoshoz alkalmazkodni, aki 75%-ban emel? Azzal kezded, hogy olyan alacsonyabb/rosszabb lapokkal nem játszol, amikkel eddig így tettél. Én azért dobnám el ezeket a handeket, mert nem szeretném, hogy ha nekem lejön a párom, õ megverjen. Ennek nagyobb az esélye, mivel õ az alacsonyabb lapjait (a lapjai 25%-át) eldobja.

A nagyvaknak nem kéne olyan gyakran visszaemelnie? A gombnak végül is 25%-kal több esélye van arra, hogy jobb hand van nála. A nagyvaknak alkalmazkodnia kell, de nem számottevõen. A visszaemelés mellett szóló legfõbb érv, hogy kihat a jövõbeli játékra, mind a flop utánira, mind az elkövetkezõ handre. Egy visszaemeléssel a nagyvakhoz kerül a kezdeményezés lehetõsége, és nagyobb valószínûséggel dob majd a gomb is a flop után. Mivel mi nyitunk, a blöffök és a félblöffök jövedelmezõbbek, mert a flopban túlnyomóan még két magasabb lap se lesz. Harc nélkül potot nyerni pedig egyértelmû elõny.

Tehát, maradj agresszív és maradj feszes. Dobd a gyengébb lapokat (pl.: 5%-kal kevesebb handet játssz meg) és igazodj az ellenfeled képességeihez, de ne túl drasztikusan. A flop utáni játék fontosabb.

Gomb, aki nem lop (vagy kisvak)

Egy másik gyakori és láthatóan meggondoltabb játékos, aki bizonyos, erõsebb handekkel emel, a gyengébbekkel viszont nem próbál meg lopni. Pl.: J7o, QXs, KXo, stb. Tapasztalataim szerint sok játékos emel bármilyen pocket párral, ásszal, egyszínû KX-szel, bármely két lappal 8 fölött, egyszínû kapcsolódó lapokkal egészen 43-ig, valamint 97s, 86s, 75s és J7s handekkel. Vagyis azokkal a lapokkal, amikrõl mi is úgy véljük, játszhatók egy vaklopó ellen a nagyvakról. Ezt nem nevezném egybeesésnek. A handek 40-50%-a csupán azért játszható, mert a flop után jó eséllyel fejlõdnek. Természetesen, ez igaz a gombra is.

Azt hiszem egyértelmû, hogy a gomb elesik némi könnyen szerezhetõ profittól preflop, mivel csak a handjei 40-50%-át játssza meg. Ugyanakkor ez a vakjait védõ játékosnak is okoz némi dilemmát. Ha nagyon extrém vaklopóval van dolgunk, tudjuk kezelni. Akárcsak az olyan játékost aki, handjei 20%-ával játszik. Viszont egy 40-50%-ban emelõnél már nem olyan tiszta, mit is kéne tennünk.

Hogy kellõen megvizsgáljuk a problémát, két tényezõt veszünk, melyek közül egyik sem pusztán matematikai. Elõször is, a gombnak sokkal nagyobb eséllyel lesz prémium handje. KT-vel vagy QT-vel nem olyan jó ötlet emelni, hacsak nem játszik nagyon feszesen egy visszaemelés ellen a flop után. Ezért a legjobb, ha csak a handek legjobb 10%-val emelünk vissza (AA-99, AK-AT, KQ, KJs, KTs, QJs, JTs). Az alkalmazkodás sokkal fontosabb, mert a gombnál könnyen lehet olyan hand, amit semmiért se dobna el.

Másodsorban, nem játszunk gyenge lapokkal, ez érthetõ. Rossz lapokkal rossz pozícióban játszani nem jövedelmezõ. Még nem tudod, mennyit keresel a flop után. Ha a gomb feszes és passzív a flopon, (általában passzol, ha nem jött a jó flop, gyakran dob, és nem használ esetleges value betet) a nagyvak gyakran megadhatja. Én úgy gondolom, hogy ha olyan szerencséd van, hogy ilyen játékossal kerülsz össze, akár a handjeid 40-45%-val is megadhatod. A gyengébb lapok jövedelmezõk lesznek a sikeres blöffök, félblöffök által, akárcsak a nagy hívások, amikor a gomb nem maximalizál. Ezek a játékosok nem húzzák sokáig short-handed játékban. Általában a flopon vagy turnön derítik ki, ki hogyan is áll. Ahhoz, hogy ezekkel a blöffökkel, felblöffökkel meg tudj küzdeni, olyan handre van szükséged, aminek nagyobb az esélye, hogy megnyerjen egy esetleges showdown-t.

Mik a jobb kezdõ handek a short-handed pókerben? A magas, egyszínû kapcsolódó lapok, illetve pocket párok természetüknél fogva rendkívül sebezhetõek a (fél) blöffök ellen. A kisebb lapok jövedelmezõek maradhatnak más sebezhetõ handek ellen (vagy több ellenfél ellen), viszont egy jó preflop emelõ ellen egyértelmûen alsóbbrendûek. Szerintem a következõ handek azok, amikkel megéri egy 40-50%-ban emelõ gomb ellen játszani:

• AA-55
• AK-A3
• KQ-K9, K8s-K7s
• QJ-Q9, Q8s
• JT-J9, J8s
• T9, 98, 87s-54s

A fenti handek összege 444 a lehetséges 1326-ból, vagyis a nagyvak 33%-ban adja meg. Annak ellenére, hogy a gomb 100% helyett 50%-ban emel, a nagyvak csak 45%-ról 33%-ra ment le, arányaiban kisebb a különbség. Két konklúziót vonhatunk le ebbõl.

1. A megfelelõ nagyvak stratégia a flop utáni történésekre apellál.
2. Kétfõs játék esetén a gombnak 75-80%-ban kell emelnie, hogy maximalizálja a profitot.

Ezzel teljes a preflop stratégiánk. Annak ellenére, hogy többoldalú megfigyelést igényel, a kivitelezése elég egyszerû. Feszes és agresszív, a nagyvaknak ajánlatos az erõsebb lapokkal támadnia, hogy csökkentse a gomb pozícióból származó elõnyét. Ha bármilyen kérdés vagy ötlet merülne fel, várom a leveleiteket a Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet címre! A következõ cikkig, sok szerencsét!

Fordította: waki