Kaptam egy e-mailt januárban a heads-up játékot illetõen. Tom kérdezte: Mennyit ér a jó pozíció? Avagy másképp: Milyen gyakran védelmezd a vakjaidat? A legutóbbi cikkben a visszaemelésekkel foglalkoztam, a nagy vakról. Most pedig arról, milyen gyakran adj meg emeléseket, szintén a nagy vakról.

Mielõtt elkezdem, ismételjük át Sklansky és Malmuth tanácsait a Hold'Em Poker for Advanced Players címû könyvbõl. Szerintük körülbelül 40%-ban adjuk meg az emeléseket, és emeljünk vissza a legjobbakkal ezek közül. Például: akármilyen pár; ász; két 9-es vagy magasabb lap; bármely suited connector egy, vagy maximum két lyukkal; és bármely király magas, egy színbõl. (Esetleg: J8 egy színbõl, 98 vagy 97.)

Ahogy a legutóbbi cikkben is említettem, erõsen bízom a Hold'Em Poker for Advanced Players és a Póker elmélete címû könyvek útmutatásában. Úgy gondolom, Sklansky és Malmuth remek tanárok és kiváló szerzõk, akik nagyon komolyan veszik, amit leírtak. Mindamellett, azt hiszem, megbízhatatlan logikát használnak a short handed játék során megjátszható lapok meghatározásánál, és nem hiszem, hogy ez a véleménykülönbség jelentéktelen. Sklansky és Malmuth megkérdõjelezhetetlen hírnévvel rendelkeznek, amit meg is érdemelnek, ezért nem áll szándékomban személyüket, éleselméjûségüket vagy megbízhatóságukat kétségbe vonni. Csupán annyi a célom, hogy bebizonyítsam, hogy ebben a kivételes esetben Sklansky és Malmuth tanácsa nem helytálló.

Valóban tévedhetett Sklansky és Malmuth?

Annak az elemzésnek, amit Sklansky és Malmuth használtak a 40% meghatározására, nem igazán van értelme. Ez azt is megmutatja, miért nem volt képes a jelenlegi short handed játékelmélet megnevezni a legjobb stratégiát. Sklansky és Malmuth rámutatnak arra, hogy egy $10/20 játékban, ha $15-t kockáztatsz, hogy megnyerj $15-t, akkor 50%-ban neked kell ellopni a vakokat, hogy azonnali profitra tégy szert. (feltételezve, hogy nincs visszaemelés)

Egyrészt, helyesen hangsúlyozzák, hogy a kis vak nyerõ pozícióban van, mivel neki kevesebb pénzt kell megadni, mint neked. Másrészt, a lényeg annyi, hogy az õ profitját a minimumon tartsuk. Magyarul: ha a gombon ülõ játékos emel, akkor neked vagy meg kell adnod, vagy vissza kell emelned. Itt rejtõzik a téves következtetés. Sklansky és Malmuth szerint azért kell megadni, mert ellenfeled profitra fog szert tenni, ha nem így cselekszel. Jogos, nemde? Ha õ nyer, te mindenképp sokat veszítesz, igaz? Elevenítsünk fel egy példát a múlt hétrõl.

1. Példa
$10/20 heads-up játék, vakok: $5/10
A kezedben ász kör és ász treff.
Ellenfeled felfordítja lapjait: 7 treff, 2 pikk és emel.
Három kisebb hívás van a potban (össz.: $15). De itt a csapda. $20000-ba kerül megjátszani ezt a handet egy rémes házi szabály szerint. Meg kellene adnod? Természetesen nem. Nem számít, hogy ellenfeled ellopta a vakodat. Annak ellenére, hogy pénzt veszített volna, ha megjátszod (tehát maximalizálja a bevételét, amikor te eldobod), helyesen teszed, ha dobod, mert az egyetlen fontos dolog az, hogy dobással, sokkal kevesebbet buksz.

Következtetés: Ne törõdj a preflop emelõ esélyeivel. Az egyetlen aggodalmad az, hogy a megadás vagy az emelés jobb döntés. Megnézünk még pár példát, hogy tisztává váljon ez az érvelés.

2. Példa
$3/6 heads-up játék, vakok: $1/3
A kisvak $5-t emel, hogy ellopjon $4-t.
Sima számtant használva kiszámítjuk, hogy a preflop emelõnek 55%-ban kell ellopni a vakot, hogy azonnali bevétele legyen. 50% feletti tetemes emelésre $10/20-os játékban van szükség. Ha a célod csak az volt, hogy hárítsd ellenfeled stratégiáját, kevesebbet is megadhatnál, mert csak az esetek 45%-ában kell megvédened a vakjaidat. Másképp kellene-e emiatt játszanod? Nem. Nagy vakként ugyanaz a szituáció áll fent mind a két játék esetében.

A $10/20-os játékban $30 van a potban, neked $10-t kell megadnod.
3:1 arányban.
A $3/6-os játékban $9 van a potban, neked $3-t kell megadnod.
3:1 arányban .
Jusson eszedbe, hogy a kisvak az esetek 100%-ban emel, ezért a lehetséges lapok gyakorisága nem változik.

3. Példa
$10/20, három játékos.
Vakok $5/10.
Tételezzük fel, hogy nincs visszaemelés. Feltevéseink hasznosak lehetnek a 2, illetve 3 személyes játék összehasonlításakor. A gombról mindig megpróbálják ellopni a vakot. ($20-t emel, hogy megnyerjen $15-t)A kisvak dobja. $35 van a potban, neked $10-t kell megadnod.

Sklansky és Malmuth az esetek 70%-ban megadást javasol, ugyanúgy, mint heads-up esetén, mivel a kisvak is védelmezi a vakját. Ennél a tanácsnál tér el a véleményünk leginkább. Nagy vakként, egy 3 személyes játszmában sokkal jobbak az esélyeid, mint egy 2 személyesben. Illetve, amennyiben a kisvak dobja lapjait, úgy egyértelmûen az a legmegfelelõbb, ha többet adsz meg. Emlékezz, a gombról még most is minden alkalommal emelnek, és ha még azt is feltételezed, hogy a kisvak alacsony lapokat dob el, a kártyák eloszlása nem sokat változik.

Megadás a nagy vakról

Tehát, milyen gyakran védd a vakjaidat? Hogy erre rájöjjünk, csak azt kell számításba vennünk, mivel érdemes megadni. Egy visszaemelés befolyásolja a megnyerhetõ pénz mennyiségét, attól függetlenül, hogy megjátsszuk-e a lapjainkat. Magyarul: mind a megadás és a hívás is jövedelmezõ lesz, de az egyik jobban, mint a másik. Egy bizonyos pont után a visszaemelés kevésbé lesz elõnyös, mint a megadás. Egy másik pontnál a megadás magával hordozza a veszteség lehetõségét, ezért a lapokat el kell dobni. A legutóbbi cikkben amellett érveltem, hogy a legjobb lapok felsõ 17%-ával érdemes visszaemelni, bár ez a szám is sok mindentõl függ. Most azt fogjuk vizsgálni, mely lapokkal érdemes megadni az állandó emelést, heads-upnál, 3 fõs játéknál és szintén headsupnál, mikor a nagy vaknak van pozíciója.

Headsup (kis vaknak van pozíciója)
Slansky és Malmuth elemzésének iróniája az, hogy bár az érvelés hibás, a 40% egy hasonlóan jártas játékos ellen majdnem pontos. A valódi számot lehetetlen meghatározni, mert mind a két fél képességeitõl függ. Ha teljesen kezdõ vagy, és a partnered is az, a rossz pozíció hátrányának jelentõsége kisebb. Ha profi vagy, és az ellenfeled is az, a pozíció jelentõsége megnõ.

Az én ajánlásom, több okból kifolyólag, a feszesebb játék. Elõször is, a 40%-os stratégia több mellékes lapot is magába foglal, pl.: J8s, 97, 64s, K3s. Úgy tûnik, hogy ezek a lapok sok lehetõséget rejtenek magukban, de van két alapvetõ hátrányuk. 40-50%-ban nem ütköznek a floppal, ezért el kell dobnunk. Amennyiben mégis lesz egy párunk, gyakran leszünk védtelen pozícióban, ami alkalmas egy jól idõzített blöffre vagy félblöffre. A mai ellenfelek túlnyomóan ezekre támaszkodnak. Azok a lapok, melyek ki vannak téve a blöfföknek és a félblöfföknek hátrányt fognak szenvedni a flop után.

Végsõ soron, ezeknek a lapoknak nagy esélyük van párt floppolni, de ugyanakkor hátul végezni. Vagy azért, mert az ellenfélnek magasabb párja van, vagy azért, mert lejön a sora/flösse a turn-nél vagy a river-nél. Erõs játékkal csökkenthetõ a lapok sebezhetõsége, fõleg ha pozícióban vagy és szabad lapot kaphatsz. Pozíción kívül viszont a lehetõ legnehezebb döntéseket kell meghozni, amik néha még a profikon is kifognak.

Azért is érdemes a feszes stratégiára hagyatkozni, mert a flop utáni agressziódat meghatványozza Preflop az esetek 17%-ban erdemes emelni. Ha a feszes, óvatos játékhoz a flop után agresszió is társul, akkor jó eséllyel vethetsz be blöfföt, féblöfföt, s mindemellett még a konkurenciát is lelassítod. Úgy tûnhet, hogy ellenfeled könnyedén, sima dobással, ki tudja játszani a stratégiádat, de az igazság az, hogy vagy megadják/visszaemelnek (a jó hand-ek birtokában tett) emeléseidre, vagy (fél)blöffjeid által fizetnek ki (persze attól függõen, hogy az ellenfelek mennyire igazodnak).

Háromfõs játék

Hogy helyesen össze tudjuk hasonlítani a heads-uppal, tételezzük fel, hogy a kis vak eldobta kártyáit. A Hold'Em for Advanced Players címû könyvben Slansky és Malmuth azt állítják, szükséges észben tartani, hogy a kis vaknak fel kell készülnie a nagy vak lehetséges megadására. Tehát csak jobb lapokkal érdemes játszania. Ennél fogva, a kis vaknak körülbelül fele olyan gyakran kell játszania, mint a nagy vaknak. Együttes játékuk gyakorisága is csak egy kicsivel több, mint heads-up esetén. Vagyis a nagy vaknak 70 a kis vaknak 40%-ban kéne játszania, a heads-up-béli nagy vak aktivitásához képest. Egy másik alkalommal majd kivesézzük a kisvak dilemmáját, azt viszont bizton állíthatom, hogy a nagy vakra vonatkozó feltételezés hibás.

Nagy vakként nem érdekel, minek kéne történnie. Ahogy az sem, hogy a kis vaknak játszhatóak voltak-e a lapjai. A fontos tényezõk (a) a gombon lévõ játékos képességei, (b) a lehetséges „emelõ” lapok a gombról, valamint (c) a pot odds. Sem az (a), sem a (b) nem különbözik a heads-upnál megszokottól. Mindamellett a pot odds nõtt. Egyenes arányosan kell nõnie a nagy vakról megjátszott hand-jeid számának, mikor a pot preflop növekszik. Ebben a szituációban a hand-ek 40-45%-ával ajánlatos megadni.

Fontos, hogy ne az foglalkoztasson, hogy az ellenfél mennyit nyer, vagy veszít. Csak saját magaddal törõdj, mert nem mindegy, ki áll nyerésre.

Heads-up (nagy vaknak van pozíciója)
Ez az eset egyedi és csak akkor fordul elõ, ha 3 vagy többfõs játékban mindenki eldobta a lapjait, egészen a kis vakig. Ha a kis vak mindig emel, mennyit kéne megadnod? A forgatókönyv szerint továbbra is azt feltételezzük, hogy egy átlag játékos minden alkalommal emel, valamint, hogy a pot odds 3:1. Akárhogy is, a nagy vak lesz pozícióban a flop után.

A pozíció nyilvánvalóan borzasztó sokat számít, mert az elsõbbség adás elõnye adott, s így a flopnál azonnali információkat kapsz az ellenfélrõl. Ha a pozíciód által keresel valamennyit és a pot odds 3:1, akkor rá kell jönnöd, hogy egy olyan ellenfél ellen, aki az esetek 100%-ában emel, könnyedén tudsz védekezni.

Én körülbelül a handek két-harmadát játszanám meg (néha többet, mert hasznát veszem a jó pozíciónak). Többféleképpen is megszerezheted a szükséges profitot, például, ha megcsinálod a kívánt handet, ellopsz egy-két potot, mikor az ellenfélnek nem segít a flop, szabadlapokkal, stb. Nem érdekelne az, hogy elviszel kisebb potokat, mikor az ellenfeled eldobja lapjait (így meghagyva a nagyvakodat). Viszont, ha mindig emel, csinos kis összegre tehetsz szert azáltal, hogy kihasználod a pozíció adta lehetõségeket. Néhány hand, amivel adnám az emeléseket: QXs, JXs, T7s, T6s, 96s, 85s, 74s, J8o, T8o, T7o, K8o-K4o, Q8o-Q5o, 87o, 76o, és 65o. Persze, csak ha 100%-ban emel az ellenfél. A valóságban nem igazán találkozom ezzel a hibával $3/6 limit felett (egyébként is nagyon ritka).

Az önálló gondolkodás megtanulása

Befejezésképp: nagyon nehéz volt megírni ezt a cikket. Mikor elkezdtem, újból leellenõriztem a helyes nagy vak stratégiát és összehasonlítottam Sklansky és Malmuth ajánlásaival. Találtam néhány egyezést, de végül arra a következtetésre jutottam, hogy a Hold'Em for Advanced Players tanácsai részben hibás alapokra épültek. De persze a legjobb stratégák is tévedhetnek, éppen ezért kell minden elképzelést érdemben megvizsgálni, még akkor is, ha annak atyjai 99,9%-ban nem tévednek. Elvégre az, hogy buksz, vagy nyersz, nem attól függ, amit olvastál, sokkal inkább attól, hogy mennyit tanultál belõle és, hogy mennyire segítette elõ a gondolkodásod.

Fordította: waki