A póker szakirodalomban sokszor találkozhatunk olyan táblázatokkal, amelyek a lapok erõsségét mutatják 10 emberes játékoknál. Sajnos ezek az egyébként igen hasznos segédeszközök egyáltalán nem használhatók a short-handed játékoknál, mivel ez egy teljesen más játékstruktúra.

Az öt és tízemberes póker közötti két legfontosabb különbséget a legtöbb haladó játékos már ismeri, még ha nem is mindig értik. Elõször is, a különbözõ színû magas lapoknak megnõ az értéke, míg a húzó lapok értéke csökken. Másodszor, a vak-struktúra több akcióra kényszerít. Mivel mindenkinek gyakrabban kell betenni a vakokat, ezért egy jó játékos nem várhat csak a legjobb lapokra. A cikk elsõ részében az elsõ különbséggel fogunk foglalkozni.

Annak, hogy a lapok erõssége ilyen drasztikusan megváltozik, ha kevés játékos van, három fõ oka van.

Az implied odds lecsökken
A húzó lapokat sok kezdõ játékos túlértékeli. Például, az egyszínû lapok nagy nyereséget hoznak, ha kijön a szín, de ennek az esélye mindössze kb. 3%. Egy egyszínû Kx laphoz csak az esetek 1/8-ában jön ki flopra még két vagy három szín. Ha flop után 4 színed van, csak 1/3 esélyed van egy flössre a végén.
Az alacsony esélyek miatt a lapnak minél kevesebb téttel kell játékban maradnia, és lehetõleg minél több játékossal együtt. A short-handed póker egyik feltételnek sem felel meg. Egy ötemberes játékban gyakran van flop elötti emelés, ami azt jelenti, hogy a flop megnézéséért is dupla tétet kell fizetni. A flopnál gyakran már csak ketten vannak játékban, és a négy egyszínû lap minden egyes emelésnél pénzt veszít. Ezért az egyszínû lapok értéke alacsonyabb a short-handed játékban, és ez igaz minden húzó lapra is. Annak a valószínûsége, hogy egy erõs lap jön ki (pl. sor, szín) ugyanakkora egy tízemberes és egy ötemberes asztalnál, de a kompenzáció sokkal kevesebb egy short-handed szituációban.

Nagy lapok kis potot nyernek
Sok pókerkönyvben azt írják, hogy egy olyan lap, mint az AK azért értékes, mert nem kell tovább fejlõdnie ahhoz, hogy heads-up szituációban nyerni tudjon. De ez nem csak erre a lapra igaz. Sokszor elõfordul, hogy két húzó lap közül a magasabb ütõkártya nyer.

1. példa
1. játékos: A♥ 5♣ {kis vak}
2. játékos: J♥ T♥ {nagy vak}
flop: 4♥ 3♠ K♥ {4 kis tét a potban}
az 1. játékos emel, a 2. játékos visszaemel, az 1. játékos megadja
turn: 6♦
az 1. játékos passzol, a 2. játékos emel, az 1. játékos megadja
river: Q♣
mind a ketten passzolnak, az A5 lap nyer.

Egyik játékos sem hibázott a fenti játékban. Mivel már 7 tét volt a potban, az 1. játékosnak meg kellett adnia az emelést a flop után, hiszen legalább hat outja (lehetõsége) volt, és a szín is kijöhetett neki. A 2. játékos akár passzolhatott is volna a turn után, de ez nem feltétlenül jó egy ilyen szituációban. Egy blöff is mûködhetett volna, de ez a játékosok képességeitõl is függ.
A lényeg, hogy bár nem ezt vártuk volna, de a nagyobb lap nyerte meg a potot, és az 1. játékos sok zsetonnal gazdagodott. Nem szabad alulértékelni a magas lappal nyert kis potot a short-handed játékban, mert ez igen sokszor fordul elõ.
A magas lapok másik elõnye az, hogy a „bepróbálkozásból” félblöff is lehet. A következõ példa jobban illusztrálja a magas lapok elõnyeit.

2. példa
1. játékos: K♥ 9♥ {kis vak}
2. játékos: 6♠ 5♠ {nagy vak}
flop: J♥ 3♦ 8♣ {4 kis tét a potban}

Ha te vagy az 1. játékos, nem tudhatod biztosan, hogy mije van a másiknak. Ha emelsz, azzal kiderítheted, de nem lehetsz biztos, hogy a K magas fog nyerni. Itt mindenesetre a 2. játékosnak be kell dobnia egy emelésnél.

3. példa
1. játékos: 6♠ 5♠ {kis vak}
2. játékos: K♥ 9♥ {nagy vak}
flop: J♥ 3♦ 8♣ {4 kis tét a potban}

Az 1. játékos emel, ami egy tiszta blöff. Ha a 2. játékos visszaemel, akkor az 1. játékos bajban van, és valószínûleg bedobja a lapját. Ha egy 25%-os esély van arra, hogy az 1. játékos bedobja a lapjait, akkor a 2.-nak megéri próbálkozni egy emeléssel. (Ez igaz attól függetlenül, hogy a 2. játékosnak milyen lapja van, de majd a következõ példa mutatja meg, hogy miért éri meg egy magas lappal emelni.)

4. példa
1. játékos: 6♠ 5♠ {kis vak}
2. játékos: K♥ 9♥ {nagy vak}
flop: J♥ 5♦ 8♣ {4 kis tét a potban}

Az 1. játékos emel a 3. párra. Ha a 2. játékos visszaemel, akkor ugyan hibát követ el, de mégsem olyan nagyot, hiszen 6 lehetõsége (outja) van egy K-ra vagy egy 9-re, és egy T vagy bármilyen ♥ is sor ill. szín lehetõséget jelent.
Bár a 2. játékos döntése nem tökéletes, azért még nem olyan rossz. Nem szabad alábecsülni a magas lapokat, mivel segítenek minimalizálni a tévedések negatív hatását.

5./6. példa
1. játékos: 6♠ 5♠ {kis vak}
2. játékos: K♥ 9♥ {nagy vak}
flop: J♥ 5♦ T♥ {4 kis tét a potban} VAGY
flop: J♥ 5♦ 9♣ {4 kis tét a potban}

Az 1. játékos itt is emel a 3. párra. De itt mind a két flopnál a 2. játékos az esélyes. A 2. játékos mindkétszer 80%-os valószínûséggel fog nyerni, az 1. játékos pedig nyilvánvalóan bajban van.
A K♥ 9♥ egyszerûen jobb a 6♠ 5♠ -nél short-handed szituációban. A valóságban sok játékos azért veszít short-handed játékban, mert túljátsszák az alacsony lapokat. A 6♠ 5♠ Sklansky besorolása szerint az 5. csoportban tartozik, a K♥ 9♥ pedig a 6.-ba. De a fenti példák világosan megmutatták, hogy a tízemberes stratégia nem mûködik a short-handed játékokban.

A domináns lapoknak kisebb a jelentõssége
Ilyen helyzet akkor fordul elõ, ha az egyik lap lehetõségeit (outjait) egy másik lap nagyban csökkenti. Ilyenkor a magasabb lapnak van nagyobb esélye a nyerésre. {AA vs. AK}, {AK vs. AQ}, {A♥ 5♥ vs. K♥ 4♥}, vagy akár {KQ vs. Q9}
Egy tízemberes játékban a K9-nél valószínûleg van jobb, még akkor is, ha a flopban van K. Kilenc ellenféllel és egy K-jal a flopban 10% az esélye annak, hogy valakinél van KT, KJ, KQ, vagy AK. Ezek bármelyike ellen a K9-nek igen kevés esélye van a nyerésre. Tehát ez egy tipikus vesztõ lap.
Egy short-handed játékban a K9 sok esetben lehet nyerõ. A játékosok gyakran nem hiszik el, hogy nálad van a legmagasabb pár, tehát a legmagasabb pár egy magas ütõlappal igen értékes lesz. Ezen felül sok játékos már egy Kx egyszínût, vagy egy K+magas ütõlapot is agresszívan játszik meg, ha bejön egy K. Továbbá annak az esélye, hogy valamelyik ellenfélnél KT, KJ, KQ, vagy AK van, mindössze 5%, amit tovább szûkít, hogy volt-e flop elõtt emelés.

A megtévesztés szerepe
Eddig a pontig minden azt támasztotta alá, hogy a 6♠ 5♠ típusú lapokat túlértékelik short‑handed játékban. Ennek ellenére két ok miatt is érdemes erõt demonstrálni alacsony lapokkal.
Az elsõ, hogy a potok ellopása igen fontos a short-handed játékokban, és ha csak vársz a nagy lapokra, akkor sok lopási alkalmat elmulaszthatsz. Ha tudod, hogy az egyik ellenfeled túl könnyen dobja be a lapjait, akkor ellene érdemes több lappal is játszani. Ha 6♠ 5♠ -re emelsz, akkor nem fogja észrevenni, hogy leginkább azért emeltél, hogy ellopd a potot. Másrészt, ha emelsz és a végén egy J2 típusú lapot mutatsz meg, akkor az ellenfeled semlegesítheti az elõnyödet azzal, hogy korrigálja a játékát, és elkezdi megadni az emeléseidet, vagy visszaemel.
A második, hogy nem szabad túl kiszámíthatónak lenni. Ha csak magas lapokra emelsz, akkor az ellenfeleid elkezdhetnek kiblöffölni, vagy egyszerûen csak bedobják a lapjukat, mert tudják, hogy csak tuti lapokkal mész be. Tehát a játékstílus váltogatása igen fontos. Ha egyszínû alacsony konnektor lapokra emelsz, az félblöffnek számít. Nem bánod, ha az ellenfél bedobja a lapjait, de még akár egy sor is kijöhet, ami tovább növeli a potot. Ezen felül a játékstílus váltogatása hosszútávon lelassítja az ellenfeleket, mivel a magas lapokra való emeléseidet is megadják, mert tudják, hogy sokfajta lappal bemész.

A következõ cikkben a vak struktúrát fogjuk részletesebben megvizsgálni. Ha kérdésed, vagy észrevételed van, írj a Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet email címre. Addig is sok szerencsét!

Fordította: kati

Short Handed pókerre kitûnõ a Poker Room!