|
Fantasztikus izgalmak, jó társaság, hõsies megadások és dobások, és persze Erzsi néni utolérhetetlen tejeskávéja.
Részletekért kattints tovább.
Tegnap voltunk a Pókertáborban, és játszottunk a 3 ezres second chance versenyen. Részletekbe most nem megyek, a lényeg, hogy final table-re (8 fõs) jutottam nagyjából átlagos zsetonnal (60k körül). Tõlem balra – a legjobb helyen... – ült a legnagyobb stack, akinek már kezdéskor 100k-ja volt. Egy-két sikertelen vaklopás után (mert muszáj volt megkóstolnom pont a chipleadert, nem bírtam nyugodtan ülni a seggemen) hirtelen 30k-n találtam magam, ami már közel nem volt optimális zsetonmennyiség. Szerencsémre közben néhányan kiestek, kipukkadt a buborék és csak négyen maradtunk.
(Csak zárójelben: a 24 indulóból 22 fiú volt és 2 lány; és vajon hány lány volt itm? 2, igen, kiírom betûvel is, kettõ. Fiúk becsukhatják kicsi szájukat, és elgondolkodhatnak, hogy nem mindig a macsó póker a nyerõ.)
Tehát, négyen játszottunk, nekem egy duplázás után 50k-m volt, ugyanígy az asztalnál ülõ másik lánynak is. A két fiúnak 100k illetve 140k zsetonja volt. Vakok 2k/4k majd 3k/6k (nem emlékszem mikor volt a vakemelkedés).
Úgy gondoltam, hogy 50k az nem olyan kevés, egy jó all-in, és máris a CL közelében vagyok – aki egyébként még mindig tõlem balra ült. Nagyon erõsködni viszont nem tudtam, CL igen keményen fogott, az elején egyértelmûvé tette, hogy vaklopásról ne is álmodjak. Lapjaim pedig nem voltak.
És akkor megtörtént; lánytársam elég undorító módon kiesett; egyszínû QT-vel all-in ment preflop, amit a CL Q9 offal adott. Ennél jobb ugye nem is lehetne, fogja a magas lapját, dominálja a kickerét, még színe is lehet. De nyilván a CL Q-jához jön le a royal flöss. Csúnya mákolás volt, maradjunk ennyiben.
Szóval hárman maradtunk, a két fiú 100k fölött, én 50k alatt. Mi a francot lehet ilyenkor csinálni, ha az ember lánya nyerni akar? Valamikor ilyentájt volt egy szünet, amikor volt idõm átgondolni a teendõket Erzsi néni isteni tejeskávéja mellett.
Nos, hát lehet agresszívkodni. Lehet mindenre tolni, és bízni a szerencsében, hiszen két jó all-innel akár CL is lehetek.
Vagy lehet átértékelni a helyzetet. Nyerni innen csak szerencsével tudok, ehhez jó lapok kellenek, és persze még jobb flopok. Egyiket se tudja senki sem garantálni, úgyhogy az elsõ helyet kicsit felejtsük el. A másodikat viszont...
Na itt döntöttem úgy, hogy nagyon nagyon durván feszesen fogok játszani, el is mondom miért. A két fiú nagyjából 100k és 140k körül mozgott, tologatták a zsetonokat egymás között, folyamatosan kóstolgatták egymást. Mind a ketten nagyon laza nagyon agresszív játékosok voltak. Preflop általában volt egy mini raise, amire én dobtam, de a másik hím boldogan adta. Flopon újabb emelés, majd visszaemelés, szóval nem volt nyugi, a tesztoszteron szinte tapintható sûrûségû volt az asztal körül. Õk láthatóan jól elvoltak egymással, szerintem néha el is felejtették, hogy még én is ott ülök. Én meg úgy gondoltam csak idõ kérdése, amíg egy flop mind a kettõjüket eltalálja, és csúnyán összeakadnak.
Szóval ültem és dobáltam. Mivel a FT-n végig vették a lapokat, a kommentárban biztos meg fogom kapni, hogy ilyen short stackbõl hogy dobhattam el ilyen lapokat, ez auto all-in kellett volna legyen, stb. Hogy miket dobtam: A7 off, Q8 suited, J9, 66 (BB-bõl flopot néztem, majd ezután dobtam), QT, 79 suited, valahol volt egy 44 is, és ezek csak azok, amikre emlékszem. Ezek egyike sem prémium lap, de ss-bõl sokan (általában én is) legalább néhányat biztosan betoltak volna. Na én tegnap nem. A második hely volt a cél, amit folyamatos all-inezgetéssel két ilyen laza-agresszív (és igen szerencsés) játékos ellen lehetetlen összehozni. Úgyhogy ültem és dobáltam.
És nem kellett sokat várnom. A szokásos preflop emeléses dolog után lejött a J99 flop. Aktuális CL (tõlem jobbra), „Nálam van a 9, muszáj emelnem”, és emel 12k-ig (2 BB). Na most mi legyen? Emberünk minden egyes leosztásnál elmondta, hogy õt mindig eltalálja a flop, és az a félelmetes, hogy ez általában igaz is volt. Néhányszor viszont érezhetõen blöffölt. Ráadásul pár körrel ezelõtt elvitt egy nagyobbacska potot a másik pasitól, ezzel is lett CL. Azt érezni lehetett, hogy a balra ülõ ember akármit csinál (fold vagy reraise), az nehéz döntés lesz. Végülis all-in ment, amire instacall volt a válasz. CL egyszínû A9-t mutat (tényleg volt nála 9), másikuk pedig 88-at. Nem jött le semmi, és a 88 kiesett.
És igen! Megvan a második hely!
Innentõl viszont már tényleg nem volt sok választásom; volt kb 35k zsetonom, a CL-nek 200k fölött, szóval all-in minden használhatóra. Két leosztás alatt vége is lett a heads up-nak (K2 vs K8).
Tanulság: egy versenyen nem kell mindig izomból játszani. Ha azt kívánja a helyzet, érdemes visszavonulni és várni. Ez persze áldozatokkal jár; amikor 50k-val úgy határoztam, hogy várok, azzal beáldoztam a kétséges elsõ helyet egy valószínûbb másodikért. És azt is a szerencsének köszönhetem, hogy a fiúk tényleg találtak két olyan lapot, amivel egymásnak tudtak ugrani. Ha ez nincs, akkor, két leosztáson belül nekem bármilyen két lapra all-in kellett volna mennem, amit az egyikük valószínûleg megad, és nyilván ki is ejt.
Így viszont 21 ezer forint boldog tulajdonosa lettem, amibõl ha levonjuk a beülõket és a Fõszerkesztõ Úr cash game bukását, még mindig ezer forint pluszban vagyok. Szerintem ezért megérdemlek egy fagyit.
Ha Te is szeretnél jönni a Pókertáborba, akkor írj egy mailt az
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
címre, mert még vannak jegyek.
Ma 18 órától csapatverseny lesz 3 fõs csapatokkal.
Holnap Para-Kovács Imre, szombaton Pintér Márk és Darabos tart elõadást.
Minden este póker kifulladásig.
Részletek a www.pokertabor.hu oldalon.
 |